Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve. A mészárlás - amelynek további nyolc sebesültje is van - még a sokat tapasztalt izraeli katasztrófa-elhárítókat is megdöbbentette: „Minden vérben úszott, a padsorok közötti vörös tócsákban imakönyvek hevertek” - idézte fel egyikük a látványt. A támadás az utóbbi hetek késeléses és autós merényleteinek sorában az eddigi legsúlyosabb volt. A terrorakciót világszerte elítélték, de az Európai Unió továbbra is Izraeltől vár engedményeket a palesztinok javára.

Valósággal kettészakadt Románia a vasárnapi elnökválasztást követően azzal, hogy Erdély jelentős részén Klaus Johannis, a jobbközép pártok jelöltje, míg a keleti és déli részeken Victor Ponta szociáldemokrata jelölt szerezte meg a szavazatok többségét. Így Ponta kevés előnnyel ugyan, de esélyesként vág neki a második fordulónak, amelyet a hétvégén tartanak Romániában. Bár a magyarok szavazata döntő lehet, az RMDSZ hivatalosan egyik jelöltet sem támogatja a további kampányban, és arra szólította fel támogatóit, hogy saját meggyőződésük szerint voksoljanak.

Csaknem hétszáz oldalas vádirat született az Arany Hajnal görög neonáci párt ötven tagja ellen. A nyomozás során fény derült arra, hogy a párt tevékenységét túl sokáig figyelmen kívül hagyták a hatóságok, sőt több esetben az erőszakos bűncselekmények elkövetésében a rendőrség is közreműködött. A tárgyalás jövő év elején kezdődik, és az ügyészség azt reméli, végleg betilthatják a mozgalmat.

A brisbane-i G20 találkozó legtöbbet idézett mondata kétségkívül Vlagyimir Putyin szájából hangzott el. Amikor Steven Harper kanadai miniszterelnök felszólította az orosz elnököt, hogy hívja vissza csapatait Ukrajnából, a válasz egyesek szerint akár megnyugtató is lehetett: „Sajnos nem tudjuk megtenni, mert nem vagyunk ott.” Aki viszont ismeri az elnök kettős beszédét, egyértelműen érti: nem azt akarta közölni, hogy nincsenek orosz csapatok Ukrajnában, hanem azt, hogy ahol vannak, az nem Ukrajna.

Miközben a hazai közéletet hetek óta az tartja lázban, hogy a magyar adóhatóság közreműködött-e adóelkerülési ügyekben, ezt egy másik európai adóhatósággal kapcsolatosan tulajdonképpen tényként lehet kezelni. Nagyjából 28 ezer oldalnyi dokumentum került ugyanis nemrégiben nyilvánosságra, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a luxemburgi adóhatóság több száz multinacionális cégnek segédkezett milliárd eurós nagyságrendű társasági adó  eltüntetésében.

Drámaian megnőtt a vallási okból elkövetett merényletek száma 2000 óta – derül ki a 2014-es Globális Terrorizmus  Indexből (GTI), amely azt vizsgálja, milyen változások zajlottak le az elmúlt években a terrorizmussal kapcsolat-ban. A tanulmányból az is kiderül, hogy mely államokból csatlakoztak legtöbben az Iszlám Államhoz, illetve hogy mekkora a fenyegetettség hazánkban.

Az iszlám hitre való áttérés sem mentette meg a haláltól Peter Kassiget. Az amerikai segélymunkás az ötödik nyugati túsz, akit az Iszlám Állam lefejezett. Az erről készült videó azonban különbözik a korábbiaktól: nem látható sem a lefejezés, sem az az előtti pillanatok, és nem is fenyegetőznek újabb fogoly kivégzésével. Ugyanakkor bemutat egy kivégzőosztagot, amelynek tagjai között európaiak is felfedezhetők. A videóval egyértelműen erőfitogtatásra és megfélemlítésre törekszik a terrorcsoport, némelyek azonban frusztrációt látnak a véres felvételek mögött.

Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében. Így nemcsak a NER-t utasítják el, hanem többnyire azt a szociálliberális politikai elitet is, amelynek elhibázott politikájából szerintük a NER, azaz az Orbán-rezsim kinőtt.

„Húszezer ember előtt beszélni a Kossuth téren - felemelő érzés. De igazából nem akartam felszólalni. Ha a szervezők előző este nem kérnek meg, magamtól biztosan nem megyek fel a színpadra” – mondja az úgy­nevezett NAV-botrány kirobbantója, Horváth András két nappal a „Közfelháborodás napja” című tüntetés után. Horváthot az elmúlt egy évben szinte az egész ország megismerte. Pontosabban nem is őt, hanem inkább az általa feltárt „ezermilliárdos” áfacsalást és az erről összeállított „zöld dossziét”. Most megpróbáljuk bemutatni magát Horváthot.

Komoly fejtörést okoz az évek óta Magyarországon tevékenykedő külföldi tulajdonú élelmiszerláncoknak, hogy a kármentésnél többet hozzanak ki a kormány által generált helyzetből. Külön-külön le tudták volna nyelni a „nyereségkényszert” vagy a felügyeleti díj harmincszorosára emelését, de a kettő együtt röviden úgy foglalható össze, hogy: „Viszontlátásra!”. A deklarált kormányzati cél a hazai cégek pozicionálása, ugyanakkor kevesen említik a negatív következményeket.

Benyújtotta a kormány a parlament elé a devizahitelek  forintosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyre a Bankszövetséggel való megállapodása alapján került sor. Felhasználói oldalról (adósok és érdekképviseleteik) a legfinomabb reakciók is inkább megoldás helyetti átmeneti segítségről beszélnek, pláne annak fényében, hogy a váltás kötelező lesz és hasznot főleg a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank realizálhat belőle.

„A Blahánál gyakran botlok ciginepperekbe. Álldogálnak az utcán, figyelik az embereket, és odajönnek, mondogatják: cigi, cigi – tisztára, mint a valutázók régen a belvárosban. Egyszer vettem tőlük ötszázért valami kínai csempész­árut, hát annak szörnyű íze volt” - meséli T. Kata budapesti lakos, aki jó ideig próbált felhagyni a szenvedélyével, mert felzaklatta a trafikmutyi, aminek sajátos cégére a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A parlament most elfogadta a második trafiktörvényt, amely a multik különadója és a nagykereskedelem államosítása révén a cigarettaárak növekedését és a feketepiac megerősödését idézheti elő.

Ellenkultúrát képviselő forradalmár - így jellemzi magát Twitter-profiljának nyitó oldalán Dr. Michael L. Brown amerikai vallástörténész, rádiós műsorvezető és számos sikeres könyv szerzője. Több műve magyarul is megjelent, köztük a teológiai antiszemitizmus történetéről írt könyve. Beszélgetésünkben Herzl Tivadartól indultunk és John Lennonon át Russel Crowe-ig jutottunk el.

Miért robban le a printerünk, látszólag indokolatlanul? Miért törik el a cipőnk talpa egy héttel a szavatossági idő lejárta után? Miért fut fel a női harisnya akkor is, ha vigyáznak rá? Miért csak egész blokkot lehet cserélni az autónkban egy filléres alkatrész meghibásodása esetén, és miért hajlik meg olyan könnyen a drága pénzen vásárolt iPhone 6, ha azt elővigyázatlanul vágjuk zsebre? A villanykörte-összeesküvés című, interneten is megtekinthető film rendezője szerint az okok a fogyasztói társadalom gondolkodásmódjára vezethetők vissza. A „tervezett elavulás” gondolata pedig – miszerint a termékek élettar­ta­mának csökkentése a gazdasági növekedést szolgálja – éppen kilencven évvel ezelőtt, a Phoebus kartell létrehozásakor fogalmazódott meg Genfben, 1924 decemberében.

Eseménydús heteket tudhat maga mögött az űrkutatás. Közel kétéves ismeretlen célú küldetése után október közepén tért vissza a Földre az amerikai légierő titkos űrrepülője, a Boeing X–37B. A történelem során először juttattunk űrszondát egy üstökös előre kijelölt pontjára több száz millió kilométer távolságból. Emellett viszont másodpercekkel a kilövés után felrobbant a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) ellátmányt szállító Antares hordozórakéta, valamint darabjaira hullott Sir Richard Bransonék magánűrhajója, a SpaceShipTwo. A tulajdonos mégis a folytatás mellett dönt.

Miért kell csípőből vágnia Mari néninek egy átlagos Spar négyes kasszájánál, hogy mennyibe került a felcsúti stadion? – teszi fel a kérdést Merényi Dániel (grafitember), az egyik legnépszerűbb magyar karikaturista. Korábban a reklámszakmában dolgozott, majd négy évet élt a Dolomitokban, ahonnan tévedésből tért haza. Kézműves kerékpárvázakat készít, mellette pedig az Index.hu Napirajz című rovatában jelennek meg politikai témájú rajzai. Azt mondja, karikatúrái sikerét a felháborodás és az összekacsintás adja.

Úgy döntöttem, megbocsátok… fiam gyilkosának – ezzel a címmel jelent meg Dianne B. Collard hiánypótló könyve a Harmat Kiadó gondozásában. A Collard házaspár 23 éves fiát, Timothy-t egy féltékeny férj 1992-ben tévedésből meggyilkolta és megcsonkította. Timothy halála után két nappal született meg a kislánya, akinek így apa nélkül kellett felnőnie. Timothy húga tíz éven át poszttraumás stressz-zavarokkal küzdött. Az édesanya 2010-ben írta meg könyvét, melyben személyesen vall arról a napi döntések által szegélyezett hosszú útról, amely a sérelmek, fájdalmak, a megtorlás és az elégtétel-keresés zárt világából elvezethet a szabadságra és a békességre. A szerző elöljáróban leszögezi: könyvét nem teológiai értekezésnek szánja, csak el akarja mesélni, hogyan munkálkodott Isten az életében. Férje, fia és lánya a maguk módján mindnyájan végigjárták ezt az utat, aminek eredményeképp lánya megszabadult a pánikrohamoktól, és ma már férjével együtt traumatizált embereket segít. Timothy gyilkosa, miután a börtönben elolvasta Dianne könyvét, hitre jutott, és engedélyt kért tőle arra, hogy a könyv segítségével a rabtársai felé szolgálhasson. A Collard házaspár, aki a megbocsátás üzenetével járja a világot, a könyv magyar kiadása alkalmából nemrég hazánkba is ellátogatott, s ez alkalomból a szerzőnő interjút adott a Heteknek.

Képzeljünk el egy olyan iskolát, ahol öröm tanulni és tanítani, ahol minden gyerek minden területen az egyéni képességeinek megfelelően haladhat, mindeközben élményszerűen szerezhet ismereteket, és a különböző adottságú társaival való együttműködés mikéntjét is megtanulhatja. Mindez nem csupán álom, hanem hétköznapi valóság Pesthidegkúton, a Gyermekek Házában, ahol nem indítanak első osztályt anélkül, hogy a 25 fős létszámban ne lenne 3 sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, mozgássérült, autista, értelmi sérült) gyerek, aki együtt tanul ép társaival teljes, azaz minden tanórára és iskolai tevékenységre kiterjedő integrációban. A módszer nemcsak a fogyatékkal élők optimális fejlődését és társadalmi beilleszkedését segíti, hanem a befogadó környezetet is megtanítja a fogyatékkal élőkhöz és általában az egymáshoz való helyes viszonyulásra. Kérdéseinkre Lányi Marietta, a Gyermekek Háza néven ismert általános iskola igazgatónője válaszolt.

Végre minden embernek lehetősége nyílik arra, hogy saját konditerme legyen, és önmaga legyen a súlyzó. A portable gym, azaz hordozható konditerem becenévre hallgató TRX egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. A csupán 70 dkg-os eszköz segítségével bármikor és szinte bárhol edzhetünk, ha a kedvünk úgy tartja!

Tom, a szürke házi macska és Jerry, a barna házi egér folytonos humorba ültetett élet-halál harca, sokunk kedvenc amerikai rajzfilmje volt, és a sztori máig töretlen népszerűségnek örvend. Olyannyira, hogy még napjainkban is készítenek kisebb epizódokat vagy egész estés filmeket belőle. Sőt, a rajzfilmsorozatnak több Oscar-díja van, mint a minden idők legnagyobb filmrendezői között számon tartott Alfred Hitchcocknak, Francis Ford Coppolának és Martin Scorsesének összesen.